Hétvégéhez közel

Nem kellemes másfél óráig a földön ülni. Főleg nem úgy, hogy egy régi és szűk farmer van rajtad, valamint egy telitalpú, és a nyakadon kívül sehova sem tudod tenni a lábad. Ja, és még jegyzetelj is közben.

Tedd mindezt úgy, hogy délelőtt, útban az órád helyszíne felé elbotlottál, kiszakítottad a kedvenc farmered, épp, hogy nem késted le a buszt, és ebéd helyett mehettél túrázni a városba, hogy találj egy új farmert emberi áron.

Már csak 2 óra, és vége a hétnek. Holnap mehetek tankönyvet fénymásolni, mappát, lefűzőt és miliméterpapírt venni, hétvégén meg nyomtathatok jegyzőkönyvet, és már illene kitakarítanom a lakást. Mosogatószert meg még mindig a többiektől lopok, azt sem ártana nézni, hogy azt már ne is említsem, hogy zéhára sem ártana tanulni... Unatkozni megint nem fogok...