KIÁLTVÁNY A DIGITÁLIS KÖZÉPKOR ÉS AZ ÜGYFÉLHÜLYÍTÉS ELLEN
Avagy hogyan néz hülyének Magyarország legnagyobb bankja, miközben az arroganciát adják osztalékként. Vannak pillanatok, amikor az ember ráébred, hogy a bizalom, amit egy csillogó logóba és milliárdos reklámokba vetett, valójában csak egy egyirányú alku: te adod a pénzed és a türelmed, ők pedig adják a bürokráciát és a lekezelést. Ma eljött az a pont, amikor végleg kilépek ebből a méltatlan szerepkörből. Nem dühből teszem, hanem a józan ész és az önbecsülés rideg logikája mentén, mert aki fél éven keresztül képtelen egy négyjegyű PIN-kódot eljuttatni az ügyfeléhez egy olyan világban, ahol a technológiához való hozzáférés már alapvető emberi jognak számít, mi több, az emberi méltóság egyik alappillérének, az nem szolgáltató, hanem egy önmaga súlya alatt összeroskadó, tehetetlen monstrum. Döbbenetes látni a rendszer tehetetlenségét: hat hónapja várok arra a kódra, ami lehetővé tenné a hitelkártyám rendeltetésszerű használatát, de miközben a kártya a fiók mélyén pihen használhatatlanul, h...