Mikor a felhő felé emelem a kamerát, olyan, mintha kicsit a vihart érinteném.
Ha valakit egyszer magába szippantott a zivatar varázsa, többé nem tud szabadulni. A vihar egyszerre káosz és egység - egy tökéletes egység, ami a káoszból formálódik, és éppen ebben rejlik magával ragadó szépsége is.
Egy tökéletes zivatart látva a látvány néha annyira letaglózó, hogy képtelen vagyok fényképezni. Egyszerűen csak nézem a szemem előtt elterülő csodát, és elveszek benne. Leírhatatlan érzés, mikor a saját bőrödön tapasztalod meg annak az erejét, ami eddig csak a szemedet kápráztatta el.
Az ég mostanában különösen kedves hozzám. Szó szerint.
A vihar egységében szépség, szépségében tökéletes, és tökéletességében teljes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése