Kezdődik!

Már megint kezdődnek a zh-k. Pontosabban múlt héten kezdődtek, de a java (és a JAVA :P) csak most jön. A reggelin túl vagyok, délben lesz még egy, erre van még kb 2 órám tanulni, felfogni a gépmunka lényegét, ami a feladatok megoldásához kell - vagyis megjegyezni a sorrendet, mikor modellbe, mikor struktúrába kell tenni,  (hopp, először a modell, aztán azt felírni :P), mert olyan bonyolultat úgysem fog adni -, aztán pedig mehetek haza, és olyat csinálhatok, amit az éjjel megint nem vittem túlzásba: alhatok :P
Ezúttal kivételesen nem a tanulás miatt éjszakáztam, bár rám fért volna az is, hanem, mert lakótársam kitalálta, hogy újra akarja telepíteni a gépét, mivel a héten lejár a garancia, aminek egyébként is lőttek, ha kiszúrják, hogy nem eredeti windowsa van. Mindig mondom, hogy cd-ről telepíteni minden analfabéta tud, de oldja ezt meg az ember egy olyan pendrive-al, amiről nem lehet bootolni, és optikai meghajtó nélkül, természetesen úgy, hogy a gépet abszolút nem ismeri, és világéletében XP-t használt.
A megoldás megszülethetett volna, ha a kapott windows nem 64 bites lett volna, hiszen parancssorból csak néhány egyszerű utasítás az egész, aztán next, next, next.... Így viszont tovább ültünk felette, és éjjel egyre eljutottunk addig, hogy csak röhögtünk, mint az idióták. Én pedig informatikus létemre rájöttem, hogy a qrva életbe, de nagyon nem tudok kib@szott winfost telepíteni. Legalábbis így elég nehezen, hogy minden jelenleg általam ismert lehetőség kudarcba fulladt. Linuxból meg minden program annyira usb-RŐL bootolható verziót akart feltenni magának, hogy végül azt is feladtuk, hiszen nem az usb-re akarjuk telepíteni, hanem a telepítőt akarjuk arra kiírni úgy, hogy be is töltse a gép, és a flashről kéne rátenni a gépre.
Persze az sem árt hozzá, ha tudjuk, hogy a gép merevlemezként, vagy flash driveként tartja számon a bedugott usb kulcsot, mivel ettől függ, hol a jó f@szomban is kell átállítani a prioritást, valamint, hogy mire is (ntfs) formázta az ember több évvel ezelőtt azt a szerencsétlent, hogy 4GB+ hd filmeket tudjon rajta hozni-vinni, mivel nem FAT32-re formázott pendriveról elég érdekes linuxot telepíteni :P
Szerintem jobban örültem délután, mikor végre működött, mint lakótársam, akinek csináltam :P

3 óra és 3000 ft

Mikor először betévedtem a kincses szigetre (szegediek tudják), az első gondolatom az volt, hogy meghaltam, és ez biztos a mennyország. Ma biztos lettem benne. Igaz, hogy elvertem háromezret, de az is, hogy máshol a többszörösébe került volna minden, amit vettem - teszem azt, jóféle lakk, amit már szinte mindenhol kerestem, de azért a 2l sört sem szívesen hagytam ott 200 forintért - csak, mert nem tudtam volna hazavinni, és a buszon furán néztek volna rám az emberek, ha nőstény létemre egy olyannal a hónom alatt szállok fel :P

Lényeg a lényeg, ismét három órás szabad elfoglaltságom töltöm, elvertem háromezret, anyáztam egy sort a TO előtt, mikor megláttam, hogy gyakorlatilag egy időpont sem jó, így majd valamikor, talán vizsgaidőszakban módosítom az adataim.
Mivel a könyvtárban töltött második órámban jó mélyen benne járok, nem meglepő, hogy lassan zsibbadnak az ujjaim, mivel a fűtést itt sem viszik túlzásba - legalábbis nem annyira, hogy fél napokra be lehessen költözni. Ezért várom én a jó időt, mikor végre kiülhetek a partra, ott amúgy is sokkal nyugodtabban tanulok...

Még mindig itt...

Mivel gyorsabban végeztem, mint hittem - és, miután megláttam az oprendszerek könyv vastagságát, eldöntöttem, hogy többet egyszerre nem vagyok hajlandó hazavinni -, így maradt még majdnem egy órám a következő előadásig. Már most látom, ahogy este totál - nem csal az előadások által - lehúzott aggyal esek haza, azzal a kikötéssel, hogy ma este senki ne kössön belém, mert azt rövid úton el fogom küldeni a p*csába...

És tényleg kezdődik...

A múlt hét még csak bemelegítés volt, még talán a mostani is annak minősül, ami elég furcsa a tavaly tavaszi félév őrült tempójához képest. Most másfél órányi szünetféleség következik, amit jegyzetvadászatra, meg vásárlásra kéne fordítanom - ha már akció van az egyetemi ajándékboltban, nem ártana benézni...
Sikerült délelőtt, labor után (ami a szokásos félév eleji rémálom volt, még szerencse, hogy a laborvezető ezt nem fogja osztályozni, mivel látta, hogy az egész csapat úgy, ahogy van, tök süsü az új panelhez, a végére talán felfogtunk belőle valamennyit, már csak arra kell majd rájönnünk, hogy kössük a mérőket úgy, hogy ne csináljon rövidzárat, és ne is mérjen rossz értéket) kiteleportálnom a koleszba, felvenni z értesítőt, majd onnan megint vissza a belvárosba, becaplatni a postára, hogy felvegyem végre a személyim, utána pedig gondoltam egyet, bevittem némi üzemanyagot, amivel elleszek este kilencig - reményeim szerint -, majd mégiscsak beültem előadásra. Ezt a kis szünete arra sem ártana fordítanom, hogy átnézzem a másik anyagot, amin szintén ott kellett volna lennem, ez viszont ugyanaz, ami tavaly volt - így valszeg csak mintavételezési törvény, példák és társai, komolyabb dolgok majd később jönnek. Ez az a bizonyos tárgyam, amire csesztem bemenni vizsgázni, mert ugye miért is mentem volna be...

Na, de a mostani kemény félévemnek meg is volt az eredménye, ez pedig egy négyes korrigált, és egy 4.5-ös sima kreditindex. Már simán a krediteket elnézve elmondhattam, hogy rohadt jól teljesítettem, most pedig már azt is, hogy az előző kettőből kiindulva vissza is fognak venni csont nélkül a koleszba - nem kell majd az utolsó pillanatban közjegyző után rohangásznom, ettől függetlenül nem ártana beszereznem egy igazolást róla, hogy öneltartó vagyok, ha már egyszer tényleg az vagyok, mivel se nyáron, se azóta egy fillért se láttam otthonról, és akként megpályázni a kolesz felvételit.

Gépteremben ülök, így örömmel jelentem, hogy előttem egy srác Once upon a time-ot néz --> pontosan azt, amit ma este fogunk nézni a koleszban :P De, ha már így itt van előttem, nem árt, ha belepillantok... :P

Na jó, most...

Most kezdek anyázni, mivel:

"Tisztelt Felhasználó!

Az ETR kurzusfórum nem szűnik meg, de fontolja meg, hogy érdemes-e az ETR kurzusfórumot használnia. Néhány funkció összehasonlításképpen:

• A CS-ben beállítható, hogy automatikus üzenet jöjjön, ha új bejegyzés van a fórumban. Az ETR-ben minden esetben meg kell nézni magában a kurzusfórumban, hogy írt-e valaki.
• A CS-ben lehetőség van adott levélre választ írni (Válaszolok). Egy adott levélre az összes válaszok így szűrhetők is. Az ETR-ben az üzenetek időbeli sorrendben vannak, semmilyen válogatási vagy szűrési lehetőség nincs.
• A kurzus oktatójának moderátori szerepe van a kurzusszíntérben. ETR-ben a levéláradatot nem lehet moderálni még az oktatónak sem.
• A CS fórumhoz akár file feltöltési lehetőséget is adhatunk, ami nincs az ETR-ben.

Oktatási Igazgatóság"

Konkrétan az, hogy nem képesek konkrétan dönteni. Ha egyszer nem akarnak kurzusfórumot, szüntessék meg (ahogy ezt a félév elején közölték is ,hogy meg fogják), és tegyék át az egész izét CS-re, minket, mezei usereket meg hagyjanak békén. Tavaly egész félévben azt lehetett hallani, hogy még a tárgyfelvétel is átköltözik, most meg... Kérem tisztelettel, szíveskedjenek már dönteni abban az elbaszott irodában! Most tényleg egész félévben (vagy amíg le nem méltóztatnak venni) ezt nézegessem? Mert, ha felnézek kurzusfóumra, rohadtul nem arra vagyok kíváncsi, mennyivel jobb meg f@szább a CS, hanem arra, hogy mit ír az oktató! aaarrrggghhh...!!!

Hihetetlen, de igaz

Tavaly, első félévben egy hülye gyökér voltam, mert nem tanultam, ezt elismerem, tudom, és fel merem vállalni. Ezért húztak meg olyan tárgyból, amit előtte két évig gimiben tanultam, nem is voltam hülye hozzá, csak épp eszemben se volt beseggelni a  definíciókat - aztán keresztfélévben felvettem, és az előadónál (akitől a fél egyetem retteg, egyébként a szarkazmusával együtt teljesen korrekt, osztályozásban is), ráadásul  a legjobb eredménnyel csináltam meg a csoportból... Mostanra összekaptam magam, és megpróbálom mindenből a lehető legtöbbet kihozni. De az, hogy valaki hatodjára is megbukjon egy tárgyból (igaz, az elsőévesek 70%-a szív vele, de másodjára a legtöbbnek azért sikerül, és csak utána jönnek rá, hogy ez még a könnyebbik fele volt: a JAVA csak ezután jön, ld.: számtud alapjai tanszék által oktatott összes tárgy... ), ráadásul úgy, hogy tényleg tanult, készült a tesztekre, és 6/6 vizsgára i, mint az állat, arra nem tudok mást mondni, mint, hogy hülye gyökér!!! Az tényleg nem való informatikusnak, aki két év után sem képes megtanulni az architektúrákat...

A másik esemény, ami a cím kategóriájába esik, az, hogy gyakorlatilag tegnap reggel végeztem ki magam: felvettem egy gyakorlatot egy olyan előadónál, akinek az előadására nem tudok bejárni, mert ütközik egy másik, katalógusossal (meg egy harmadikkal, akinél remélhetőleg olyan gyakvezhez kerültem, aki tényleg fel tud készíteni a vizsgára...Tegnap nagyot néztem, mikor összefutottam ismerősömmel, és közölte, hogy az a jófej srác, akivel dumálni kezdtünk, a leendő gyakvezem *_* ) Szóval, az előadó: mikor közöltem ismerősökkel, hogy nála vettem fel gyakorlatot, az első értelmes dolog, amit mondani tudtak, hogy megkérdezték, normális vagyok-e... Állítólag nehezek a zh-i (tesztes zh-nál, ami mindenki másnál van jóformán minden nehezebb), de legalább megtanulom, és felkészít a vizsgára... nem? Szóval tényleg tanulni kell, és meg is éri, mert a vizsgára megjegyzi az embert (ahogy egész órán méregetett, már elhiszem, hogy qrvajó arcmemóriája van), ennélfogva, ha a megjegyzés pozitív irányú, nagyobb eséllyel megyek át nála :P Tavaly 90% volt a bukásrány, 50/12 pedig a legeredményesebb vizsga..

Új félév, új remények

Ezen remények elsősorban a magas ösztöndíj felé irányulnak, mivel sikerült előző félévben több kreditet összehoznom (nagyrészt szakmai tárgyakból), mint az előző kettőben együtt. Tudom , hogy egy hülye gyökér voltam, mert leszartam a vizsgákat, de 2011 szeptembertől komolyan van véve az egyetem, vagyis: nem megyek be se részegen, se másnaposan zéhára, vagy vizsgára, nem lépek le hétvégére (vele együtt péntekre és hétfőre, amiről annyit kell tudni, hogy reggeli négy órás kötelező labor után, amire még igazolást is kéne szereznem, este nyolcig maraton) túrázni a haverokkal, nem megyek inni vasárnap este, leteszem a fenekem, és tanulok zéhékra, a vizsgákról nem is beszélve (főleg, ha jó kidolgozásokat kapok, amik aztán gyújtósnak is tökéletesen megfelelnek majd), és nem vasárnap éjfélkor kezdem megírni a jegyzőkönyvet. Ennyit a félévi fogadalmakról. Aztán, hogy ennek mekkora részét fogom betartani, az már más kérdés :P
Egyetlen dolog miatt fája  szívem: mivel sikerült megint 43 kreditet összehoznom CSAK szakmai tárgyakból, ebben a félévben nem fog beleférni a spanyol, bármennyire is szeretném, akkor se, ha végre sikerült olyan órarendet összeraknom (ismerős hathatós közreműködésével, állandó fórumvadászatával és hajnali riasztásaival, ha épp akkor talált egy üres helyet egy gyakorlaton, amire menni akartam, ő pedig ugyanaz lenne, akitől tételsorokat is begyűjtöttem, amikből aztán sikeresen le is vizsgáztam utána), hogy mind a két részét fel tudnám venni ütközés nélkül. Egyszerűen nem fér bele, nincs időm készülni rá, foglalkozni vele (mert, ha csinálom , tényleg úgy akarom végigcsinálni, hogy megtanuljam, és a legjobbak között legyek), energiáról nem is beszélve. Kelleni fognak azok a kedd és csütörtök délutánok, van egy olyan érzésem... :S