Ezen remények elsősorban a magas ösztöndíj felé irányulnak, mivel sikerült előző félévben több kreditet összehoznom (nagyrészt szakmai tárgyakból), mint az előző kettőben együtt. Tudom , hogy egy hülye gyökér voltam, mert leszartam a vizsgákat, de 2011 szeptembertől komolyan van véve az egyetem, vagyis: nem megyek be se részegen, se másnaposan zéhára, vagy vizsgára, nem lépek le hétvégére (vele együtt péntekre és hétfőre, amiről annyit kell tudni, hogy reggeli négy órás kötelező labor után, amire még igazolást is kéne szereznem, este nyolcig maraton) túrázni a haverokkal, nem megyek inni vasárnap este, leteszem a fenekem, és tanulok zéhékra, a vizsgákról nem is beszélve (főleg, ha jó kidolgozásokat kapok, amik aztán gyújtósnak is tökéletesen megfelelnek majd), és nem vasárnap éjfélkor kezdem megírni a jegyzőkönyvet. Ennyit a félévi fogadalmakról. Aztán, hogy ennek mekkora részét fogom betartani, az már más kérdés :P
Egyetlen dolog miatt fája szívem: mivel sikerült megint 43 kreditet összehoznom CSAK szakmai tárgyakból, ebben a félévben nem fog beleférni a spanyol, bármennyire is szeretném, akkor se, ha végre sikerült olyan órarendet összeraknom (ismerős hathatós közreműködésével, állandó fórumvadászatával és hajnali riasztásaival, ha épp akkor talált egy üres helyet egy gyakorlaton, amire menni akartam, ő pedig ugyanaz lenne, akitől tételsorokat is begyűjtöttem, amikből aztán sikeresen le is vizsgáztam utána), hogy mind a két részét fel tudnám venni ütközés nélkül. Egyszerűen nem fér bele, nincs időm készülni rá, foglalkozni vele (mert, ha csinálom , tényleg úgy akarom végigcsinálni, hogy megtanuljam, és a legjobbak között legyek), energiáról nem is beszélve. Kelleni fognak azok a kedd és csütörtök délutánok, van egy olyan érzésem... :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése