Valamennyiünk élete egy megszakítás nélküli lánc. Minden szem önmagában egész, mégis egy nagyobb egész részeként nyer csak értelmet. Ahol az egyik szem végződik, ott kezdődik a másik, elválaszthatatlanul kapcsolódva az előzőhöz. Egyikünk sem jár egyedül.
2012. november 2., péntek
true story
Egy ismerősöm említette egyik nap, miért is nem mérnöknek jött: ahhoz, hogy ezt normálisan tudja csinálni, egy komplett laborra lenne szüksége, ami koleszban igencsak nehezen megvalósítható. Programozó lévén viszont: vesz egy laptopot, és ő az atyaúristen. És tényleg így van, b@ssza meg...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése