Másfél év óta először tudtunk kimenni anyummal ketten telekre nyuguóiban. Talán először úgy, hogy nem esett le séndő, nem pottyant le a plafon, nem áztunk el, nem késett a busz (olyan sokat), egyik rokont sem épp akkor hozta be a mentő, szóval minden klappolt :D Jó volt végre egy kicsit kikapcsolódni, nyugiban lenni kint... Szeretek ott lenni. A kert végében ott a Kis Balaton, szomszédok sehol, vagy csak elvétve (nem mondom, azért az egyik oldalsó megnyírhatná, vagy kivághatná a fáit az utcán, mert kezd baromira idegesíteni). Minden tökéletes lett volna, ha tegnap nem égtem volna le annyira... A táskát alig bírtam felvenni a vállamra, napra nem bírtam kimennyi, mert ruhán keresztül is annyira égett...
Holnap délelőtt megyünk páran angoltanárhoz - akik ráérnek. Az esti bűnözésből reggeli palacsintázás lett, tölteléket mi viszünk :D Én, meg szerintem mindenki más arra számított, hogy délután lesz, ehelyett mehetünk majdnem hajnalban... Délelőttre programot terveztem, de, hát, a vásárlás végül is megvár, túrkáló holnap reggel is nyitva lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése