Ígéretek

A szokásos félév eleji ígéretek: bejárok órára, tanulni fogok, nem zéhá előtti nap állok neki tanulni, nem cseszem el minden időmet, nem rúgok be vizsga előtti napon, hétvégén csak annyira, hogy hétfőre tudjak magamról, órán pedig megpróbálok nem rejtvényt fejteni - na, ezt már meg is szegtem ma reggel, a múlt hét meg nem számít... :P

A kollégiumról annyit, hogy végre jó lakást raktak össze rózsaszín, burokban felnőtt emberkék nélkül - egy talán kissé elvarázsolt, de őt meg alig látni. Végre van értelmes kommunikáció a lakók között, így meg tudjuk beszélni, ki mikor takarít, mit és mennyit vesz, satöbbi, na, és a legfontosabb: idén úgy néz ki, senkit nem kell majd elüldözni a lakásból. Én pedig, mivel végre nem vagyok annyira elveszett a konyhában, nem szorulok drága műkajára, hanem 3000 forintból úgy élek jól egy hétig, hogy felesleg is marad. Mivel hétfőtől csütörtökig minden nap reggeltől estig folyamatosan óráim vannak - oka: elkúrt első félév, és teperni kell a kreditekért, hogy időben végezni tudjak -, valahogy kénytelen voltam megoldani az olcsó étkezést is. Úgy döntöttem, nem szándékozok éttermeket, pékségeket fenntartani, így szépen viszem magammal a kis dobozkában a napi kaját - amiből többnyire vacsorára is marad -,  és, ha van egy fél órám, bárhol felélhetem.

Több okom is van örülni: egyik, hogy bejutottam végre szabadegyetemre, amire egy éve vadászok (2 ingyen kredit), rocktörténetre - ami ugyan más név alatt fut, de ugyanabban az időpontban, valszeg ugyanazzal a lényeggel, a vizsga pedig: zenefelismerés, ami csak annak nem megy jól, aki nem hall. Végre felvettem a spanyolt, amit már jó ideje szeretnék tanulni, és talán arra is van esélyem, hogy megerősítsék a felvételemet, mivel a 30 helyre - amit kb 70-en vettek fel -, 40-en se jöttek el, és azok is már szelektálódtak az elején. Valamennyi fogalmam van a nyelvről, tanulgattam magamtól, de nyomás nélkül, ami kényszerített volna, hogy haladjak, nem sokra mentem.
Sokan szidják a stresszt, de az az igazság, hogy egy bizonyos szinten szükség van rá. Kell valami, ami hajt, hogy csináld tovább, amit elkezdtél, kell a nyomás, hogyha nem teszed, akkor következményei lesznek - ami rád persze nem feltétlenül előnyös -, és ezt nem lehet egy lapon emlegetni a rossz stresszel.

Az első héten még rendszerint az ijesztegelődés megy az órákon, de a tavalyival ellentétben ez a szorgalmi időszak hosszabb és kevesebb óra marad el, így haladni is jobban lehet.