Metal

Úgy tűnik,, egyik volt otársam elkönyvelt Nightwish lányként :) Ami nem baj, mert tényleg ők a legnagyobb favoritok. Senki enm nézné ki belőlem, hogy metalt hallgatok, ami nem meglepő, mert a stílusomban nem köszön vissza, ő is elég nagyot nézett, mikor megtudta :D Nem beszéltünk túl sokat a 4 év alatt, de szinte minden alkalommal előkerültek ők is. Főleg utolsó évben, ami egy cseppet sem volt ellenemre :)
Na, de hogy hogy is kezdődött az egész, mikor sokáig azt se tudtam, mi az, hogy zene? Sosem voltam túl muzikális, ami ment a rádióban, jó volt, nem volt semmi zenei igényen. És, hogy hogy jön ide Harry Potter? Nem úgy, hogy rajta szerettem meg az olvasást, mivel most nem a könyvről, hanem a fimlról van szó. Mikor bekötötték a netet, youtube-on sokat lógtam HP összeállításokat nézve. Egy ilyen videóval kezdődött minden.



Ezt a számot tették be egy videó háttérzenéjének. Annyira megtetszett, hogy kinyomoztam az együttest (nem két percbe telt, mivel nem a megfelelő helyen kerestem, és persze akkor azt se tudtam, mi az, hogy rock, pláne metál. Aztán megismertem őket, és egyre jobban elmélyedtem a témában, egyre több hasonló kategóriájú bandát ismertem meg, de a halálhörgős stílusra még nem volt igényem. Később arra is lett. Kezdetben kifejezetten utáltam a Nightwisht, nem is beszélve a vokalistáról. Aztán kíváncsiságból egyre többet hallgattam - vajon mi a fenét nézhetnek meg a videóin milliós nagyságrendben -, aztán meg azon kaptam magam, hogy Nw számokkal van ntele a gépem és a lejátszóm is.



A jeget ez a szám törte meg, de a vokalistát még mindig utáltam egész, amíg rá nem szántam magam. Többször is meghallgattam a Planet hellt, de csak később szerettem meg. A Dead to the world, majd a Siren volt az, ami fordított a kockán. Mára ő a kedvenc énekesem, nem csak Nightwishben - valljuk be, a választék véges, így a másik bandája, a Tarot számait is szívesen hallgatom. Ma ráakadtam a gép egy rejtett zugában az egyik dvdjükre, amit eddig észre se vettem (full discographyt szedtem le, és nem böngésztem benne ennyire mélyen, csak amit WMP felvett).
A banda feloszlása persze érzékenyen érintett, de a változás jót tett a tagoknak. Éppúgy hallgatom Tarja zenéjét (Miskolcon eszméletlen jó showt csinált, kár, hogy nem lehettem ott, mert épp tételeket kellett magolnom), mint a Nightwisht új felállásban (más kategória, opera helyett progresszív metál, de abban nagyon jók, az operában meg Tarja viszi a pálmát), nem beszélve a Tarotról, akik képesek elérni, hogy egy otthon ülő típusú csendes lány teljesen kiforduljon magából.
Természetesen mellettük fellelhető a klaszikus Metallica, a csellónyűvő Apocalyptica, aztán Pain, Amon Amarth, Epica. Persze vannak  a listámon kisebb bandák, de szerintem nagyszerűek: Holyhell, Nemesis, és Delain, amit Marco miatt kezdtem hallgatni. Olyan hatással van rám a zenéjük, mint semmi más, szavakal nem lehet leírni. De talán nem is akarom, elég, ha érezhetem.