Azt hiszem, a napnak nagyon jól kell véget érnie (csak jobb lehet, mint ahogy kezdődött).
Kezdjük ott, hogy reggel sikerült elaludnom mind2 ébresztőm - arra sem emlékszem, hogy lenyomtam volna őket, pedig este beállítottam, szobatársam meg hajnalban ment dolgozni, szóval más nem volt bent rajtam kívül. Valószínűleg az lesz a vége, hogy költözni fog az óra vagy a polc átellenes végére, hogy legalább fel kelljen kelnem érte, vagy az asztalra a másik 2 szobatárs legnagyobb örömére, mivel akkor a fülük mellett üvöltene reggelenként. Össz-vissz 7:50-kor keltem, amikor is már a buszon szoktam lenni, mivel a következővel épp, hogy be szoktam esni kezdés előtt. Így rekord idő alatt megkávéztam, összekaptam magam, de amilyen mázlim volt, koli felőli oldalon sikerült lekésnem, így vergődhettem át a másik oldalra. Tudtam, hogy nem szabad beüzemelnem a lejátszót... Gyakorlaton kb 1 órája esett le, hogy mit és miért kellett volna csinálnom zh-n, amire ha még 2 perc lett volna, be tudtam volna fejezni, így viszont remélem, azért a deriválásokra, táblázatra megadj a 2 pontot .- határértékek + ábrázolás elmaradt, de végre belekezdtünk a kedvenc anyagrészembe: jövő héten integrálásból zhzunk.
F@sza, hogy miden alkalommal rájövök, hogy milyen eszméletlen jó tanáraim voltak, mivel gyakvezető azt kezdte magyarázni, hogy nekünk nem kell elvezetni az arcsin, asrcos, stb cuccokat, nekem viszont anno matektanárom levezette, és ha olyan napja volt, számon is kérte (nem csak tőlem, hanem a faktos csoporttól unblock).
Miután szabadultam gyakorlatról, és tudtam, hogy sehogy sem fogom elérni a következő buszt (épp, hogy lekésném), egyenest tescot vettem célba, aztán 50-kor kaptam észbe, hogy már a visszafele tartó buszon kéne lennem, így viszont csak az egyel későbbivel tudtam kimenni koliba, hogy lepakoljak (márpedig muszáj volt, sampont, tusfürdőt, wp-t nem fogom magammal túráztatni egész nap). A bakancs sikeresen feltörte a lábam (ilyet is ritkán lehet hallani, hogy egy tűsarkú kényelmesebb, de így van, lehet, végül abba fogja végezni az eredetileg alkalmi cipőbe vett talpbetétem, mert ahogy csúszkálok azon a gyapjú izén... Nem valami kellemes az első óra után. Mivel az esernyőm sikeresen kifordult és elszakadt tesco előtt, csak remélhettem, hogy nem fog nagyon szakadni, ahogy megyek ki. Most már tényleg muszáj volt, hiszen kabátot is kellett cserélnem, mivel se csuklyám nem volt, se esernyőm, a hajam már így is horrorba illően nézett ki. Koliba kiérve volt összesen húsz percem félig átvedleni, megkajolni, kipakolni, és vissza kiérni buszmegbe, de végső soron összehoztam a dolgot, és még el se késtem sehonnét, szóval csak én éreztem meg ennek a napnak az összevisszaságát.
Dimat után átvickéltem könyvtárba, most előadásra várok, és próbálok nem elaludni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése