Valamennyiünk élete egy megszakítás nélküli lánc. Minden szem önmagában egész, mégis egy nagyobb egész részeként nyer csak értelmet. Ahol az egyik szem végződik, ott kezdődik a másik, elválaszthatatlanul kapcsolódva az előzőhöz. Egyikünk sem jár egyedül.
2010. szeptember 14., kedd
dimat
Úgy tűnik, ezen az órán fóg megszületni a legtöbb bejegyzésem. Most már van tanár, de ez se sokkal jobb. Felolvassa a diákat, amiket koliban is le tudok tölteni. Progalon tegnap elkezdték a tényleges oktatást, holnapi gyakorlatra kivi leszek. El ne felejtsem felírni az azonosítóm... Elvileg heti 20 munkaóra kell a tárgyhoz, ez azt hiszem, meg is volt: windows üjratelepítése ubi miatt, aztán ubi felerőszakoskodása nem működő virtuális gépre. Ma talán a kálvária vegére értem, és a megoldást vmware jelentette. Miután beszereztem a megfelelő forrásokból, ubi minden gond nélkül felment rá, szóval most már talán nem lesz gond velük. ____ Hétvégén haýa mentem, amire mindössze két okom volt: sok szennyes, torrent le van tiltva a koliban (szerencsére rapidshare és társai nem). Megszoktam, hogy senki nem szól bele, mikor mit csinálok, mi van rajtam, mikor szárítok hajat, és hasonló idegesítő apróságok, amiket nem volt könnyű megint lenyelni. Otthon nem bírják elképzelnh, hogy főzök magmara, megtalálom a mosogatót, a seprűt, ki tudom nyitni a számat, és összességében közel sem vagyok olyan elveszett, mint aminek gondolnak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése