2011. április 2., szombat

Az első alkalom

Ma volt először lehetőségem megadni az emlékezés módját. A nap átlagosan telt el: bevásárlás, mosás, takarítás (a tűzhely állapotáért még számolok a többiekkel)... Este viszont egy percre leoltottam a lámpát, és az egyetlen fényforrás az ablakban égő gyertya volt. Ez alatt a perc alatt végiggondoltam, honnan indultam, és hova jutottam, és végre elsuttoghattam, amit annyi éve ki akartam mondani: már nem élek börtönben. Köszönöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése