Valamennyiünk élete egy megszakítás nélküli lánc. Minden szem önmagában egész, mégis egy nagyobb egész részeként nyer csak értelmet. Ahol az egyik szem végződik, ott kezdődik a másik, elválaszthatatlanul kapcsolódva az előzőhöz. Egyikünk sem jár egyedül.
2011. április 19., kedd
Ha ez még nem lenne elég...
Az előzőek mellé ma reggel jött a mail, hogy kezdődik a kollégiumi felvétel, és ma kellett szembesülnöm vele, hogy nincs túl sok esélyem bejutni. Csak remélhetem, hogy visszavesznek, illetve, hogy fellebbezéssel van némi esélyem, mert a koll-biz helyett a hök dönti el valami idióta pontrendszer alapján, ami közel sem méri fel pontosan, ki mennyire van rászorulva. Én pl nem tudnám folytatni az egyetemet, ha nem vennének vissza, mert albérletre nem telne.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése